Gasztroenterológus

Gasztroenterológus: a gyomor-bélbetegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódott szakorvos.
Gasztroenterológia: az emésztőszervek orvostudománya, a belgyógyászat egyik szakága.
A gasztroenterológia egyúttal határterület a belgyógyászat és a sebészet között.

A gasztroenterológus tevékenységi területeihez tartozik:

  • Gyomortükrözés
  • Vastagbéltükrözés
  • Refluxbetegség
  • Helicobacter pylori
  • Fekélybetegség
  • Tejcukor-laktóz intolerancia
  • Lisztérzékenység
  • Vastagbél diverticulosis
  • Irritabilis bél syndroma
  • Vastagbélrák

Refluxbetegség

Mi a reflux? Az elnevezés arra utal, hogy a nyelőcső gyomor találkozásánál levő záróizomzat működésének a gyengesége miatt a gyomortartalom, illetve a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A jelenség nem ritka, alkalmankénti előfordulásáról a népesség több, mint 30 %-a számol be, de tartós jelenléte már panaszokat okoz.

Kiváltó okok:
A reflux kialakulásának oka elsődlegesen életmódunkban keresendő. Kiválthatja a rendszertelen, egészségtelen táplálkozás, stressz is. Kockázatát növeli a terhesség, elhízás, vagy például szűk ruhák, melyek a hasra fokozott kompressziót gyakorolnak. Itt említendő lefekvés előtti étkezés, kávé, alkohol, szénsavas italok, citrusfélék, fűszeres ételek, de még bizonyos gyógyszerek is. Anatómiai rendellenesség, például rekeszsérv is állhat a háttérben.

Tünetek:
Gyomorégés, kellemetlen égő fájdalom, melyet gyakran úgy élünk meg, hogy „sok a savam”. Ezt valójában a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszaáramlása okozza. A nyelőcsövet bélelő nyálkahártya nincs felkészülve a gyomorsav erős, maró hatásának. A gyomorégés voltaképpen nyelőcső eredetű, a refluxbetegség klasszikus tünete.
Egyéb tünetek, savas felböfögés, nem szív eredetű mellkasi fájdalom, krónikus köhögés, hörghurut, rekedtség, égő torokfájás. Utóbbi tünetek jelentkezésekor természetesen ki kell zárni gégészeti, tüdőgyógyászati, vagy kardiális okokat!
Az un. „vészjósló” tünetek, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés súlyosabb szövődményekre utalhat, ezekben az esetekben részletes kivizsgálásra van szükség.

Refluxbetegség szövődményei:

  • Nyelőcsőgyulladás/vérzés
  • Nyelőcsőfekély
  • Nyelőcsőszűkület
  • Ritka esetben rákmegelőző állapot kialakulása.

Diagnózis:
A legkorszerűbb, leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer a tükrözéses vizsgálat, az endoszkópia. Ennek során a nyelőcső mellett a gyomor és patkóbél vizsgálatára is sor kerül lehetőséget adva a pontos, közvetlen megtekintésre és szükség esetén szövettani mintavételre. A röntgen vizsgálat sokat veszített jelentőségéből, de bizonyos esetekben most is van szerepe. 24 órás pH-monitorizálás során az orron keresztül a nyelőcsőbe levezetett vékony szondán keresztül mérni lehet a savi viszonyokat.

Kezelés:
A kezelés célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem ezzel együtt a nyelőcső károsodásainak gyógyítása is. Erre a célra számos korszerű készítmény áll rendelkezésünkre. A kezelés alapja a gyomorsav termelésének csökkentése. Bár a gyomornedv visszaáramlását nem tudjuk meggátolni, de annak savas jellege jelentősen csökkenthető, így nem jelentkeznek a panaszok. Súlyosabb esetekben, illetve a terápiára nem megfelelő válasz esetén műtéti megoldás is szóba jön főleg fiatal betegeknél. Alkalmanként, tűzoltásként gyomorsav-közömbösítők is hasznosak lehetnek, de tartós eredmény tőlük nem várható.

Prognózis:
Optimális esetben gyógyszeres kezeléssel tartós tünetmentesség érhető el, majd a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése után akár annak elhagyása is szóba jön. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló kiváló készítmények sem nyújtanak úgynevezett oki kezelést, tehát a refluxra, mint folyamatra kevésbé hatnak. A panaszok ismételt jelentkezése esetén tartós, fenntartó terápiára lehet szükség.

Gyakori kérdések:

Szükséges-e speciális diétát tartani?
Bizonyos táplálékféleségek az átlagosnál jobban fokozzák a savtermelést, illetve rontják a gyomorszáj záró izomzatának funkcióját. Ilyenek citrusfélék, paradicsom, zsíros, fűszeres ételek, hagyma, csokoládé. Koffein, alkohol, szénsavas tartalmú italok, kávé, tea nagy mennyiségű fogyasztása szintén kerülendő. Érdemes többször, kevesebbet enni, az utolsó étkezésre 2-3 órával a lefekvés előtt kerüljön sor. Természetesen egyéni érzékenység szerepe lényeges, ennek függvényében egyes ételeket szintén érdemes kiiktatni. A fenti felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy ezen ételek fogyasztása adott betegnél biztosan panaszokat okoz.

Refluxbetegséget diagnosztált az orvosom, a gyógyszeres kezelésen kívül mire vigyázzak még?

  • Túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése enyhítheti a tüneteket.
  • Ha dohányzik, újabb ok, hogy abbahagyja.
  • A derékban szűk ruhák, övek növelhetik a hasüregi nyomást, provokálják a refluxot.
  • Célszerű az ágy fejrészének felemelése, illetve használjon magasabb párnát.
  • Egyes gyógyszerek szintén fokozzák a refluxot, ezek használatáról konzultáljon orvosával.

Refluxbetegség miatt gyógyszert szedek, de ha elhagyom néhány nap múlva újra panaszaim vannak, mit tegyek?

A kezelés során szóba jön a gyógyszer dózis fokozatos csökkentése. Amennyiben a gyógyszert abbahagyja és a panaszok rövid időn belül visszatérnek, akkor tartós terápia javasolt 3-6 hónapon át. Bizonyos esetekben a gyógyszerek folyamatos szedése, akár éveken át is elkerülhetetlen.

Már három éve szedek gyógyszert refluxbetegség miatt, szedhetem-e tovább?
Részletes hosszútávú vizsgálatok alapján a gyógyszerek tartós szedésének nincs ellenjavallata. Célszerű a legkisebb, még hatásos dózist alkalmazni ebben az esetben.

Reflux betegségre van gyanúm, mindenképpen kell tükrözés a diagnózishoz?

Endoszkópos vizsgálatot minden esetben célszerű elvégezni a diagnózis felállításához, de fiatal betegeknél, ha a tünetek típusosak, nincsenek úgynevezett vészjósló tünetek akkor gyógyszeres tesztet is lehet alkalmazni. 45 év felett, első panasz esetén azonban fontos elvégezni a vizsgálatot.

Milyen gyakran kell végezni tükrözést reflux betegségben?

Korrekt diagnózis esetén, ha a terápiára megfelelő a válasz és nincsenek új tünetek, vagy egyéb betegségre gyanú, a tükrözés rendszeresen nem szükséges. Amennyiben szövődményes betegségről van szó a tükrözés gyakoriságát orvosa javaslata alapján kell elvégezni.

Refluxbetegség okaként rekeszsérvet állapítottak meg, ez mit jelent?

A nyelőcső a mellkasból a hasüreg felé haladva a rekeszizomzaton keresztül haladva át éri el a gyomrot. Ha ez a nyílás laza, a szokásosnál tágabb, akkor a nyelőcső-gyomor találkozása – gyomorszáj területe- változtathatja helyét, a mellkas irányába felcsúszhat. Ennek következtében a záró funkció romlik, kialakul a reflux betegség.

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori nevű baktérium már legalább 100 éve ismert, de csak alig húsz éve állapították meg, hogy a gyomorban megtelepedve a nyálkahártya idült gyulladását, fekélybetegséget okoz.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium emberről emberre terjed, leggyakrabban már gyermekkorban bekövetkezik a fertőzés. Ezt követően a baktérium a gyomorban évekig, évtizedekig perzisztál. Spontán eliminációjának aránya 1-2 %, hasonlóan a felnőttkori új fertőzésekhez.

A baktériummal történt fertőzés azonban nem jelent automatikusan például fekélybetegség, kialakulását. Jól körülhatárolt kórképekben azonban javasolt kiirtása, például fekély, gyomornyálkahártya aktív gyulladása, gyomor nyirokszerveinek daganata.

Diagnosztizálása leggyakrabban szövettani mintavétel, kilégzési teszt alapján történik. A vérvétel során kapott pozitív lelet azonban nem jelenti biztosan fertőzés fennállását.

A baktérium eliminációja kombinált antibiotikus kezelést igényel, melyet orvosa javasol. A baktériumok utóbbi időben tapasztalt fokozódó ellenálló képessége azonban csökkenheti a sikerességi arányt.
Gyakorlati probléma, hogy a baktérium kiirtása újabb és újabb próbálkozások ellenére is sikertelen. Ilyenkor érdemes ismételten áttekinteni a fennálló kórképet, szükséges-e feltétlenül a Helicobacter pylori eltávolítása, mert a számos antibiotikus kúra több mellékhatással jár, mint az egyébként várható elõny.

Tejcukor – laktóz intolerancia

Laktóz egy úgynevezett diszacharid, vagyis két különböző cukormolekulából álló vegyület. Emésztését a bélben a laktáz nevű enzim végzi, melynek részleges, vagy teljes hiánya okozza a betegséget. A meg nem emésztett tejcukor nem tud felszívódni, lebontását a vastagbél baktériumai végzik, ilyenkor hidrogén is keletkezik.  A felszabaduló anyagok okozzák a tüneteket: hasmenés, bélgörcsök, puffadás.

Gyakori kórkép, Magyarországon kb. 25-30 %-os az előfordulása.

Diagnózis:
Tejes ételek teljes megvonása, majd provokációként ezek visszaadása. Hidrogén kilégzéses vizsgálatok. A bélbaktériumok által végzett lebontás során hidrogén szabadul fel, mely a kilégezett levegõben mérhetõ.

Terápia:
Tejmentes diéta, de feldolgozott tejtermékek / például kefir/ fogyasztása általában lehetséges. Ha a tejfogyasztás elkerülhetetlen, laktáz enzim bevitele / laktáz rágótabletta/ jön szóba.

Prognózis: diéta mellett panaszmentesség érhető el. Hosszútávú negatív hatása nincs.

Fekélybetegség

Mi a fekély?

Fekélybetegségnek nevezzük tápcsatorna nyálkahártya körülírt hiányát, leggyakrabban a gyomor és a nyombél területén figyelhető meg. A tünetei a gyomortáji fájdalom, mely gyakran éhgyomorra kifejezettebb, étkezés átmenetileg csökkentheti. Kísérheti hányás, étvágytalanság, súlyosabb esetben fogyás.

Fekélybetegség okai:

A nyálkahártya ártó és védő mechanizmusainak egyensúlya megbomlik az előbbiek javára. A gyomorfekélyek 70-80 százalékát, a nyombélfekélyek 90 százalékát a Helicobacter pylori nevű baktérium agresszív törzsei okozzák. A nem szteroid gyulladáscsökkentők, az aszpirin, valamint a mozgásszervi panaszokra alkalmazott gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek a további leglényegesebb ártó tényezők, a stressznek, étkezésnek kisebb jelentőséget tulajdonítunk, azonban a dohányzás, és a mértéktelen alkoholfogyasztás károsan befolyásolja a fekély gyógyulását és fokozzák a kiújulás valószínűségét.

Fekélybetegség lefolyása:

A kis kiterjedésű felületes fekélyek néhány héten belül maguktól is meggyógyulhatnak, de megfelelõ kezelés nélkül gyakran kiújulnak. Elhanyagolt esetekben súlyos szövõdmények léphetnek fel, mint vérzés, a tápcsatorna falának átfúródása, a perforáció, melyek életveszélyes állapotok, azonnali kezelést igényelnek. Szerencsére egyre ritkábban látunk a hosszú ideje fennálló fekélyek okozta hegesedést.

Diagnózis:

Fekélybetegség gyanúja esetén a jelenleg ismert legkorszerűbb vizsgálati módszer a gyomortükrözés. Így közvetlenül megtekinthetjük a fekélyt, ki tudunk zárni egyéb hasonló tüneteket okozó betegségeket, daganatot. Lehetőség van a gyógyulás ellenőrzésére, valamint Helicobacter pylori kimutatására.

Kezelés:

Alapvetően gyógyszeres. A mai korszerű készítmények birtokában szerencsére csak ritkán van szükség műtéti beavatkozásra. Törekedni kell a Helicobacter pylori kiirtására. Lényeges szempont a dohányzás elhagyása, túlzott alkoholfogyasztás mérséklése, rendszeres kiegyensúlyozott étkezés.

Lisztérzékenység

Kiváltó ágens a gabonafehérje egyik alkotó eleme a glutén. Hatására eddig még pontosan nem tisztázott komplex immunológiai mechanizmus útján a vékonybélben a bélbolyhok károsodnak, melynek következtében a tápanyagok felszívódása romlik. Ennek mértékétől függően különböző hiányállapotok alakulhatnak ki a szervezetben, mely miatt a kórkép rendkívül változatos módon jelentkezhet.

Típusos panaszok, illetve tünetek:

  • Hasmenés
  • Puffadás,
  • Vérszegénység
  • Fáradékonyság, fogyás
  • Herpes-szerű bőrelváltozások
  • Gyermekkorban fejlődésben elmaradás
  • Súlyos esetben általános testi leromlás

Jéghegy hasonlat
Klasszikus tünetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, 5-10-szer több a diszkrét tünetekkel rendelkező, vagy akár panaszmentes betegek száma.

Diagnózis:
Vérvizsgálattal, mely akár szűrő jelleggel is végezhető. Esetleges pozitív leletet gyomor-nyombél tükrözése során a bélből vett szövettani vizsgálat erősít meg. Hasonló módon követhető a diétára adott kedvező válasz is.

Kezelés:
Gluténmentes diéta egy életen át tartó pontos betartása, gabonaféléket ki kell iktatni az étrendből.

Prognózis:
Ha a beteg a gluténmentes diétát szigorúan követi, a prognózis jó. Rövid időn belül látványos javulás léphet fel, melyet a bélbolyhok regenerációja követ.

Vastagbéltükrözés-kolonoszkópia

Mi a kolonoszkópia?

A kolonoszkópia  a vastagbél endoszkópos vizsgálatát jelenti. Ennek során egy hosszú, vékony, flexibilis csövet vezetünk végig a vastagbélen. Ebben a csőben fényforrás, illetve egy kamera van, melynek segítségével a vizsgált bélszakasz egy képernyőre kivetítve követhető. Lehetőség van ugyanakkor beavatkozások elvégzésére, szövettani mintavételre, polyp eltávolításra.

Felkészülés a vizsgálatra:
A vizsgálatot megelőző konzultáció során orvosa tájékozódik korábbi körtörténetéről, gyógyszerelésről, esetleges gyógyszerérzékenységről. A megbízható diagnózis felállításához, a kolonoszkópia optimális végrehajtásához előfeltétel a bél megfelelő tisztítása. A vizsgálatot megelőző napokban is diétára van szükség, mely során fokozott folyadékbevitel is szükséges. Számos hatékony és egyre inkább betegbarát tisztítási módszer ismert.

A vizsgálat menete:
A kolonoszkópia előtt írásos beleegyező nyilatkozatot kell aláírni. A vizsgálat bal oldalon fekve, egy asztalon történik, melynek során biztosítva van a megfelelő diszkréciót biztosító környezet. A beteg kérésére fájdalomcsillapításra, bódításra van lehetőség, mely az alkalmazott szer típusától függően biztosítja az esetleges panaszok megelőzését. A kolonoszkopia időtartama változó, 15-30 perc lehet. Gyakran levegőt kell fújni a bélbe, mely feszülést okozhat. A vizsgálat közben, illetve utána a levegő távozik, ez teljesen normális. Ezt követően az úgynevezett fektető helyiségben van lehetőség pihenni, majd ismételt orvosi konzultáció után a beteg hazamehet. Célszerű kísérővel jönni, főleg ha fájdalomcsillapítók adására is sor kerül.

Szövődmények:
A vizsgálat hasznossága sokkal jelentősebb, mint az esetleg felmerülő, de teljesen ki nem zárható szövődmények:

  • Vérzés, mely elsősorban nagyobb méretű polypok eltávolítása után jelentkezhet.
  • Erős, nem szűnő hasi fájdalom. Nagyon ritkán a műszer átszakíthatja a bél falát.
  • A fájdalomcsillapító injekció helyén jelentkezhet bőrpír, fájdalom.

Gyakori kérdések:

Orvosom vastagbéltükrözést javasolt, annyi rossz hírt hallottam, mi tegyek?

A vastagbéltükrözés rendkívül hasznos, mással nem helyettesíthető vizsgálat. A mai korszerű módszerekkel, fájdalomcsillapítás, bódítás alkalmazásával minimálisra csökkenthető kellemetlenséggel jár. Minden ellenkező hírrel szemben hosszú évek tapasztalata, a betegek visszajelzése is számtalanszor megerősítette, hogy nem kell tartania kolonoszkópiától! Természetesen ha a betegnek mindezek ellenére panasza van, a vizsgálatot nem erőltetjük. Az orvos a beteg visszajelzése alapján dönthet a vizsgálat megszakításáról.

Kiváltható-e  a vastagbéltükrözés más vizsgálattal?

Nem. Ezzel az eljárással nyert információt mással nem lehet pótolni. Szövettani mintavételre, polyp eltávolítására egyéb úton nincs lehetőség.

Van-e kockázata a vastagbéltükrözésnek?

Minden beavatkozásnak, így a vastagbéltükrözésnek is van kockázata, de szövődmény csak elenyésző arányban jelentkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat elmaradásának is van kockázata!

Miért kell kísérővel menni a tükrözésre?

A vizsgálatot során alkalmazott fájdalomcsillapítók, bódító szerek hatása nem múlik el azonnal. A tükrözés után megfigyeljük a betegeket, lehetőség van pihenésre. Egyéni érzékenységtől függően visszamaradhat 1-2 óráig enyhe bizonytalanság.

Hogyan történik a polypok eltávolítása?

A vastagbéltükrözés során az endoszkópon keresztül speciális eszközöket juttatunk a bél lumenébe, majd elektromos áramot alkalmazva távolítjuk el a polypot.  A polypot külvilágra juttatjuk, így részletes szövettani feldolgozásra van lehetőség. Amennyiben az orvosa indokoltnak látja, kórházi háttér is szükséges lehet ehhez az eljáráshoz, például nagyméretű polyp esetén. Lényeges, hogy a betegnek ez az eljárás nem okoz fájdalmat!

Mire számíthatok a vizsgálat  után?

Vastagbéltükrözés után pihenő helyiségben megfigyeljük a betegeket.  A hasban jelentkező feszítő érzést a befújt levegő okozza, melynek távozása természetes jelenség. Átmeneti bizonytalanság visszamaradhat a bódító szerek adása után 1-2 óráig. Autót nem lehet vezetni!

Dolgozhatok-e vastagbéltükrözés után?

Kolonoszkópia előtt az előkészítés miatt kell esetleg átszervezni munkáját. A vizsgálat után pihenést javaslunk otthon. A következő nap folytathatja szokásos tevékenységét, hacsak orvosa más útmutatást nem ad.

Gyomortükrözés – gasztroszkópia

Mi a gasztroszkópia?

A gasztroszkópia a felső tápcsatorna endoszkópos vizsgálata, melynek segítségével felderíthetők a nyelőcső, a gyomor és a patkóbél területén levő elváltozások, bizonyos esetekben lehetőség van ezek kezelésére is. A vizsgálat során egy vékony, flexibilis csövet, az endoszkópot vezetjük le a nyelőcsövön át egészen a patkóbélig. Az eszköz által közvetített képet kinagyítva, monitoron keresztül értékeljük.

Mikor alkalmazható a gasztroszkópia?

A gasztroszkópia alkalmazható fekélyek, gyulladások, polypok, daganatok diagnosztizálására, illetve vérzések, hasi fájdalom okának felderítésére. Segítségével kimutatható a Helicobacter pylori nevű baktérium is. Alkalmazzák szövettani mintavételre, idegentestek, polypok eltávolítására, vérzéscsillapításra.

Felkészülés a vizsgálatra

Ha reggel kerül sor a vizsgálatra, akkor éjfél után már ne egyen, illetve ne igyon. A gyomortükrözés azonban bármely napszakban elvégezhető. Ennek feltétele, ha orvosa másképp nem kéri, 6 óra táplálék és 4 óra folyadékmegvonás a vizsgálat előtt. Amennyiben nincsenek biztosítva ezek a feltételek, a gasztroszkópiát nem tudjuk elvégezni, ezt kívánja a beteg érdeke is. A vizsgálatot megelőző konzultáció során orvosa tájékozódik korábbi körtörténetéről, gyógyszerelésről, esetleges gyógyszerérzékenységről.

A vizsgálat menete:

A gyomortükrözést az orvos és egy asszisztens végzi, általában 3-5 percet vesz igénybe, előtte beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia.

A vizsgálat alatt

  • Ön egy vizsgáló asztalon fekszik, biztosítva van a megfelelő nyugodt légkör, diszkréció.
  • A torkát Lidocain spray-vel érzéstelenítjük, melynek hatása kb. egy óráig tart.
  • Az endoszkóp levezetése során együttműködésére van szükség.
  • Az endoszkópon keresztül levegőt fújunk be, mert az üres gyomor falai összeesnek. A levegő enyhe feszülést okozhat.
  • A vizsgálat során egyenletes légvételeket javaslunk, a légutak szabadok, fulladás nem léphet fel.

A vizsgálat után

Közvetlenül leletet kap, tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről. Amennyiben szövettani vizsgálatra van szükség, erre néhány napot várni kell. A Lidocain érzéstelenítő hatásának elmúlásáig nem szabad enni, inni a félrenyelés veszélye miatt.

Szövődmények

Elenyésző számban lép fel szövődmény.
Kaparó, kellemetlen érzés a torokban
Igen ritkán hasi fájdalom, véres széklet, láz. Ezekben az esetekben sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

Gyakori kérdések:

Nagyon érzékeny a torkom, mi lesz ha hányinger, hányás lép fel a gyomortükrözés során?

Az érzéstelenítés jelentős csökkenti a vizsgálattal járó kellemetlenségeket. Teljesen természetes, hogy a gyomortükrözés során böfögés lép fel, de érdemi hányás nincs, hiszen a gyomor üres.

Milyen hatása van a Lidocainnak?

Érzésteleníti a garat nyálkahártyáját. Íze kesernyés, gombóc érzést okoz. Hasonlót lehet tapasztalni fogorvosi kezelések során is.

Kapok-e megfelelően levegőt a tükrözés során?

A légutak szabadok, levegővételt orron, vagy esetleg szájon át javasoljuk. A megfelelő légzést semmi nem akadályozza!

Fájdalmas-e a szövettani mintavétel?

A szövettani mintavétel, biopszia, fájdalmatlan, nem fogja érezni.

Tudok-e dolgozni a gyomortükrözés után?

Természetesen lehet, szokásos napi tevékenységét folytathatja. Egyetlen megszorítás, az érzéstelenítő hatás elmúlásáig nem szabad enni, inni.

Az irritabilis bél syndroma

Az irritabilis bél syndroma  diagnózis felállítása a jellemző tünetek megfogalmazásán és értékelésén alapulnak.

Tünetek:
Jellemző tünet a hasi fájdalom, mely összefüggést mutat a széklet zavarával. Megfigyelhető a széklet számának, formájának a változása, nyákürítés, haspuffadás. Gyakori, hogy a tünetek évek, akár évtizedek óta is fennállnak, hullámzó lefolyást mutatnak. A rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel ismételten sem lehet kimutatni szervi elváltozást. Az IBS előfordulása 10-20 %, nőknél gyakrabban jelentkezik, elsősorban 20-50 éves kor között.

Kialakulásának okai:
Jóllehet a kórkép nem veszélyezteti a betegek életét, de rontja életminőséget, betegségtudathoz vezet. Ma elfogadott, hogy kialakulásában a gyomor-bélrendszer mozgásainak zavara áll. Ezzel együtt megfigyelhető a tápcsatorna fokozott érzékenysége, vagy az adott ingerekre, a táplálék bélben való megjelenésére adott túlzott válasz, például a bél izomzatának a szükségesnél jelentősebb aktivitása. Mindezzel párosul az emésztőszervi panaszok fokozott megélése is.
Központi szerepe van ezen folyamatok aktiválásában a stresszhatásnak. Ez lehet a megszokottól eltérő fizikai, vagy pszichés terhelés, de lehet élettani jellegű inger is, mint például érzelmek, vagy akár étkezés is.

Diagnózis
Ma is elsősorban a tünetek megfelelő értékelése jelenti a diagnózis alapját. Nagyon fontos a beteg kórtörténetének ismerete. Célszerű azonban tájékozódó jellegű vizsgálatokkal megerősíteni az IBS tényét, illetve kizárni az úgynevezett alarm tünetek /fogyás, szokásostól eltérő panaszok, vérzés, láz / jelenlétét.

Terápia:
Sajnos olyan gyógyszer nincs, mellyel a panaszokat egyértelműen és véglegesen meg tudjuk szüntetni. Célunk, hogy a lehető legjobb életminőséget érjük el, ezt biztosíthatja:

  • Megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása.
  • Étkezéssel, életmóddal kapcsolatos ajánlások.
  • Tünetek enyhítésére irányuló gyógyszeres kezelés.

Pszichoterápia:
A pszichés és környezeti tényezők befolyásolhatják az IBS súlyossági fokát, ezért ezek ismerete lényeges a terápia vezetése szempontjából.

Vastagbél diverticulosis

A diverticulosis a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kitüremkedése, mely főleg a fejlett ipari országokban fordul elõ. 40 év alatt ritka, 60 év felett már minden második emberben kimutatható. Elsősorban a bal oldali vastagbél területén alakul ki, mert itt a legnagyobb a nyomás a bél lumenében. A zsákokban megrekedő béltartalom pang, gyulladást generál, mely panaszokat okoz. A panaszos betegek száma a diverticulosis előfordulásához képest szerencsére lényegesen kisebb.

Kialakulása:
Idővel a bélfal kötőszövet és izomzat meggyengül, lehetőséget adva zsákszerű kitüremkedések kialakulására.

Tünetei:
Az esetek 80 %-ban ártalmatlan mellékleletként találkozunk vele.
Akkor gondolunk rá, ha idősebb betegnél bal oldali alhasi fájdalom, esetleg végbélen keresztül vérzés jelentkezik, láz, széklet megváltozása is kísérheti.

Diagnózis:
Tekintve, hogy panaszok alapján nem mindig tudunk egyértelmű diagnózist adni, a vastagbél daganat kizárása alapvető fontosságú. Vastagbéltükrözés, illetve feltöltéses vastagbél röntgennek van elsődleges szerepe, de sokszor az ultrahang is tud iránymutatást adni.

Kezelés:
Étrend változtatás, mely a rostbevitel növelését jelenti. Törekedni kell rendszeres székletürítésre. Fájdalom esetén görcsoldók indokoltak, szükség esetén antibiotikum is. A szövődmények kezelése, vérzés, aktív gyulladásos folyamat azonban kórházi kezelést igényel.